Időtlen régen dél és észak összeszőtte földjét
Mint a nagyvilágnak része, az óceán s a Föld így lett egésszé
Ez egy egybefüggő földrész, egy nagy sziget, ahonnan félve evezünk
Egy ősi kontinens, amitől távol sodor a szél
Egynek hisszük a múltat, bár messze van, mindig keresünk
Nyomokat, mik megmutatják, hogy él még bennünk a remény
Hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami összeért időtlen rég?
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami bennünk él mindörökké?
Mint az élet melegágya, a közös Föld erőt gyűjtött magába
Hogy az idő jelére várva szétfeszüljön minden irányba
Ez egy egybefüggő földrész, egy nagy sziget, ahonnan félve evezünk
Egy ősi kontinens, amitől távol sodor a szél
Egynek hisszük a múltat, bár messze van, mindig keresünk
Nyomokat, mik megmutatják, hogy él még bennünk a remény
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami összeért időtlen rég?
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami bennünk él mindörökké?
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami összeért időtlen rég?
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami bennünk él mindörökké?
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég?
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?)
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?)
Ami bennünk él mindörökké...
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?)
Ami bennünk él mindörökké...?
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?)
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?)
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?) |